Tartalom:

Előzetes vizsgálat

Környezeti hatásvizsgálati eljárás

Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 

Környezetvédelmi felülvizsgálat

1. Előzetes vizsgálat:

• Cél: Annak eldöntése, hogy a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatással jár-e, ami indokolja a részletesebb vizsgálatot.
• Szükségesség: Ha a tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében, vagy a 2. és 3. számú mellékletében is szerepel.
• Ez egy szűrő eljárás, annak megállapítására, hogy szükséges e a környezeti hatásvizsgálat.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció:

• A tevékenység végzőjének kell elkészíttetnie.
• Tartalmi elemeit a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
• Csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el.
• A dokumentáció felügyelőség részére történő benyújtásakor indul az eljárás.

Az eljárás menete:

• Az illetékes felügyelőség 45 vagy 60 nap alatt folytatja le az eljárást.
• A felügyelőség hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.
• A telepítés helye szerinti település jegyzőjének is megküldi a közleményt és a dokumentációt.
• Az érintett közvélemény észrevételeket tehet.
• Az eljáró felügyelőség az érintett szakhatóságokat is bevonja.
• Szükség esetén közmeghallgatást tartanak.
• Az eljárás lezárásaként a felügyelőség határozatot hoz.

Az előzetes vizsgálat eredménye:

• A felügyelőség határozatot hoz a dokumentáció, a saját és szakhatóságok megállapításai, valamint az észrevételek alapján.
• A határozatban a felügyelőség:
  • Megállapítja, hogy a tevékenységből származhatnak-e jelentős környezeti hatások.
  • Jelentős hatás esetén megállapítja a környezeti hatástanulmány és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit.
  • Ha nem feltételezhető jelentős hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit rögzíti.
  • Ha nem feltételezhető jelentős hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad a szükséges egyéb engedélyekről.
  • Megjelöli a megfelelőnek tartott változatokat, ha a dokumentáció változatokat tartalmazott.
  • Rögzíti az engedélyezést kizáró okokat, ha ilyenek merültek fel.
  • Natura 2000 területre várható hatás esetén a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció előírásai szerint határozza meg.

A környezetvédelmi engedélyköteles tevékenységek listája valóban széleskörű és sokféle iparágat érint. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek célja, hogy a környezetre potenciálisan káros hatású tevékenységeket szigorú ellenőrzés alá vonja. Íme egy áttekintés a főbb területekről:

1. Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat:

• Intenzív állattartó telepek: Nagy létszámú állatállományok jelentős környezeti terhelést okozhatnak.
• Erdő igénybevétele: Erdőirtások, erdőgazdálkodási tevékenységek.
• Haltenyésztés: Intenzív haltermelés zárt rendszerekben.
• Mezőgazdasági vízrendezés, öntözőtelepek: A vízkészletre gyakorolt hatások miatt.

2. Bányászat:

• Szén-, tőzeg-, kőolaj-, földgáz-, fémércbányászat: A bányászati tevékenységek jelentős tájváltozással és környezeti terheléssel járnak.
• Ásványfeldolgozó üzemek, kőolaj- és földgázelőkészítő üzemek.

3. Feldolgozóipar:

• Papír-, kartongyártás, kőolajfinomítás, vegyipar: Ezek a tevékenységek nagy mennyiségű szennyező anyagot bocsáthatnak ki.
• Cementgyártás, azbeszttermék-gyártás, közútigépjármű-gyártás, kohászat.
• Élelmiszeripar: Húsfeldolgozás, vágóhidak, tejtermékgyártás, sörgyárak.
• Textil-, üveg-, kerámiaipar, nyomtatott áramkörök gyártása.

4. Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás:

• Hőerőművek, szélerőművek, villamos légvezetékek.
• Felszín alatti víz igénybevétele, geotermikus energia hasznosítása.
• Földgázelosztó vezetékek.

5. Szállítás, raktározás:

• Vasúti pályák, közutak, kikötők, repülőterek.
• Gáz-, kőolaj-, vegyianyag-tárolás, intermodális teherátrakó létesítmények.
• Autóbusz-pályaudvarok, parkolók, földgáz tárolók.

6. Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás:

• Szennyvíztisztító telepek, hulladéklerakók, hulladékégetők.
• Szennyvízgyűjtő hálózatok, hulladékhasznosító telepek, állatihulladék-temetők.

7. Kereskedelem, járműjavítás:

• Közútigépjármű-javító telepek, bevásárlóközpontok.

8. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás:

• Szálláshely-szolgáltató épületek.

9. Szórakoztatás, kultúra, sport:

• Stadionok, sportcsarnokok, szabadtéri létesítmények, sípályák, golfpályák, versenypályák.

Fontos megjegyzések:

• A küszöbértékek meghatározóak az engedélykötelesség szempontjából.
• A hatóságoknak döntési jogkörük van bizonyos esetekben.
• A környezetvédelmi engedélyek célja a környezeti károk megelőzése és minimalizálása.

2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás:

• Cél: A beruházás környezeti hatásainak felmérése és a környezethasználat feltételeinek meghatározása.
• Szükségesség:
  • Az 1. számú mellékletben szereplő tevékenységek esetén minden esetben.
  • A 3. számú mellékletben szereplő tevékenységek esetén, ha a felügyelőség jelentős környezeti hatást állapít meg.
• A Környezeti hatásvizsgálat egy részletes eljárás, ahol a környezetre gyakorolt összes hatást megvizsgálják.

A környezeti hatástanulmány (KHT) egy átfogó dokumentum, amely a tervezett beruházások vagy tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait vizsgálja. Célja, hogy a döntéshozók megalapozott döntéseket hozhassanak a környezet védelme érdekében. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete részletesen meghatározza a KHT tartalmi követelményeit.

A környezeti hatástanulmány főbb elemei:

• A tervezett tevékenység leírása:
  • A tevékenység célja, jellege, mérete.
  • A technológiai folyamatok, felhasznált anyagok.
  • A szükséges infrastruktúra.
• A környezeti állapot felmérése:
  • A terület természeti adottságai (talaj, víz, levegő, élővilág).
  • A meglévő környezeti terhelések.
  • A védett természeti területek, kulturális örökség.
• A környezeti hatások elemzése:
  • A tevékenység várható hatásai a környezeti elemekre.
  • A kibocsátások (levegő, víz, talaj).
  • A zaj- és rezgéskibocsátás.
  • A hulladékkezelés.
  • A balesetveszély.
• A környezetterhelés hatásterületének meghatározása:
  • Azon terület meghatározása, ahol a tevékenység jelentős környezeti hatásokat okozhat.
  • A hatásterület kiterjedése függ a tevékenység jellegétől, méretétől és a helyi környezeti adottságoktól.
• A hatások csökkentésére irányuló intézkedések:
  • A környezetszennyezés megelőzése, csökkentése.
  • A környezeti károk helyreállítása.
  • A monitoringrendszer kialakítása.
• A várható éghajlatváltozási hatások és az azokra való felkészülés értékelése.
• A hatástanulmány nem műszaki összefoglalója.

A hatásterület meghatározásának fontossága:

• Segít azonosítani azokat a területeket, ahol a tevékenység a legnagyobb környezeti terhelést okozza.
• Lehetővé teszi a hatékony környezetvédelmi intézkedések tervezését.
• Segít a nyilvánosság tájékoztatásában a várható környezeti hatásokról.

A környezeti hatástanulmány készítésének folyamata:

• A KHT-t szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők készítik.
• A folyamat során terepi felmérések, mérések, modellezések történnek.
• A nyilvánosság bevonása, a lakossági észrevételek figyelembevétele fontos része az eljárásnak.

3. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (IPPC):

• Cél: A legjobb elérhető technikán (BAT) alapuló környezetvédelmi intézkedések meghatározása.
• Szükségesség: Ha a tevékenység a 2. számú mellékletben szerepel.
• Ez az engedély az ipari tevékenységek környezeti kibocsátásainak szabályozására szolgál.

Az egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra. Ezek a tevékenységek általában jelentős környezeti hatással járnak, és szigorú szabályozás alá tartoznak. Íme egy áttekintés a főbb területekről:

1. Energiaipar:

• Tüzelőberendezések: Nagy teljesítményű hőtermelő létesítmények.
• Ásványolaj- és gázfeldolgozók, kokszolókemencék, szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása:

• Fémérc pörkölő és szinterelő létesítmények, vas- és acéltermelés.
• Vasfémek feldolgozása, vasöntödék, nemvas fémek gyártása és olvasztása.
• Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai eljárásokkal.

3. Építőanyag-ipar:

• Cement- és mészgyártás, azbeszttermék-gyártás, üveggyártás, ásványi anyagok olvasztása.
• Kerámia termékek égetéssel történő gyártása.

4. Vegyipar:

• Vegyipari létesítmények alapvető szerves és szervetlen anyagok gyártásához.
• Műtrágya-, növényvédőszer-, gyógyszer- és robbanóanyaggyártás.

5. Hulladékkezelés:

• Veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, kommunális hulladékégetők, hulladéklerakók.

6. Papíripar:

• Cellulóz-, papír- és kartongyártás.

7. Textilipar:

• Textilanyagok előkészítése, színezése, nyomása, kikészítése.

8. Bőripar:

• Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése.

9. Élelmiszeripar:

• Vágóhidak, élelmiszer-feldolgozó üzemek, tejfeldolgozás, állati anyagok feldolgozása, nagy létszámú állattartás.

10. Gépipar, fémfeldolgozás:

• Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel.

11. Bányászat:

• Szén-, kőolaj-, földgáz-, uránérc- és fémtartalmú ércbányászat.

12. Egyéb létesítmények:

• Szén- és elektrografit-termelés.

Fontos szempontok:

• Az egységes környezethasználati engedély célja a legjobb elérhető technika (BAT) alkalmazásának biztosítása a környezetszennyezés minimalizálása érdekében.
• A rendelet 2. mellékletében található küszöbértékek meghatározóak az engedélykötelesség szempontjából.
• Ezek a tevékenységek a környezetre a leginkább károsak, ezért is tartoznak szigorúbb szabályozás alá.

4. Környezetvédelmi felülvizsgálat

Mikor szükséges a környezetvédelmi felülvizsgálat?

• Környezetvédelmi engedély lejártakor.
• Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folytatása során ötévente.
• Az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén.

A felülvizsgálat jellege:

• Lehet részleges vagy teljes körű.
• A felülvizsgálat eredményét környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban kell rögzíteni, amelyet az illetékes felügyelőségnek kell benyújtani.

A felülvizsgálat folyamata:

• A felülvizsgálat során alaposan meg kell ismerni a felülvizsgálandó létesítményt és az alkalmazott technológiát.
• Ellenőrizni és elemezni kell a tevékenység 5 éves adatsorait.
• A felülvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet határozza meg.
• A környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezet-igénybevétel és környezetszennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni. ¹   

A felülvizsgálat célja:

• Annak biztosítása, hogy a tevékenység megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.
• A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése.
• A fenntartható fejlődés elősegítése.

Fontos szempontok:

• A felülvizsgálatot szakértők végzik, akik rendelkeznek a megfelelő jogosultságokkal.
• A felülvizsgálat során a hatályos jogszabályokat és előírásokat kell figyelembe venni.
• A felülvizsgálat eredménye alapján a hatóságok további intézkedéseket hozhatnak, például az engedély módosítását vagy visszavonását.